A balkáni régió, különösen Észak-Macedónia érintetlen hegyvidékei világhírűek az ott vadon termő borókabogyó (Juniperus communis) páratlan minőségéről. A napon szárított, gondosan válogatott, sötét, kékes-fekete tobozbogyók illóolaj-tartalma kiemelkedően magas a tökéletes éghajlati adottságoknak köszönhetően. Ízvilága összetett: határozottan fenyős és fás, amit egy frissítő, enyhén citrusos és borsos lecsengés kísér. A konyhában igazi aduász a nehezebb ételekhez. Nélkülözhetetlen a szarvas, vaddisznó és marha pácaihoz, de káposztás ételeknek (mint a székelykáposzta), sötét mártásoknak és pástétomoknak is utánozhatatlan karaktert ad. Ahhoz, hogy az értékes illóolajok a legintenzívebben felszabaduljanak, felhasználás előtt érdemes a bogyókat egy mozsárban enyhén megroppantani vagy a kés lapjával szétnyomni. Italok terén is klasszikus: a gin lepárlásának legfontosabb botanikai alapanyaga, de forralt borba vagy fűszeres tonikokba dobva is különleges élményt nyújt.